A szálláshely-szolgáltatás gazdasági szolgáltatás, ezért szabályozására nemcsak a magyar jog, hanem az Európai Unió joga is hatással van.

Az Európai Unió szolgáltatási irányelve azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok indokolatlan vagy aránytalan követelményekkel ne akadályozzák a szolgáltatási tevékenységek megkezdését és gyakorlását. Ez nem jelenti azt, hogy a tagállamok ne állapíthatnának meg szakmai vagy minőségi követelményeket. Azt azonban igen, hogy az ilyen követelményeknek meg kell felelniük az uniós jog által meghatározott garanciáknak.

Magyarországon a szálláshely-minősítés kötelező, és az érvényes minősítés a szálláshely-szolgáltatás jogszerű folytatásának feltétele.

Ezért a minősítési követelmények nem pusztán önkéntesen vállalható minőségi elvárások. Olyan feltételek, amelyek teljesítésétől egy gazdasági tevékenység gyakorlása függ.

Az uniós jog szempontjából ezért különös jelentősége van annak, hogy ezek a feltételek hogyan kerülnek meghatározásra és alkalmazásra.

A szolgáltatási irányelv szerint a szolgáltatási tevékenység engedélyezésére vonatkozó feltételeknek többek között

  • világosnak és egyértelműnek,
  • objektívnek,
  • előzetesen nyilvánosságra hozottnak,
  • átláthatónak és hozzáférhetőnek

kell lenniük.

Ennek alapvető jelentősége van a szolgáltató számára. Előre tudnia kell, milyen követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy tevékenységét jogszerűen végezhesse.

E követelmények egyúttal azt is szolgálják, hogy a döntés ne ellenőrizhetetlen mérlegelés eredménye legyen, hanem olyan szempontokon alapuljon, amelyek teljesülése érdemben vizsgálható.

Az FMKE álláspontja szerint különösen indokolt megvizsgálni, hogy a magyar szálláshely-minősítési rendszer valamennyi követelménye megfelel-e ezeknek az uniós elvárásoknak.

A minősítési kritériumok között ugyanis olyan szempontok is szerepelnek, amelyek tartalma nincs pontosan meghatározva, vagy amelyek teljesülése jelentős mértékben az értékelést végző személy megítélésétől függhet.

Ennek egyik legszembetűnőbb példája az „általános benyomás”, amelynek értékelése a minősítés eredményét is befolyásolhatja, miközben nem határozható meg előre egyértelműen, hogy a szolgáltatónak pontosan milyen követelményeket kell teljesítenie.

Az FMKE ezért azt az álláspontot képviseli, hogy egy kötelező szálláshely-minősítési rendszerben csak olyan követelmény lehet a minősítés alapja, amelynek tartalma előre megismerhető, kellően meghatározott, objektív módon alkalmazható és ellenőrizhető, ezért nem ad lehetőséget önkényes jogalkalmazásra.

Miért fontos ez a szolgáltatóknak?

Az uniós követelmények nem elvont jogi kérdések. A szolgáltató maga választhatja meg, melyik kategória megszerzését célozza, a minősítésben való részvétel azonban kötelező. Ezért előre és egyértelműen ismernie kell az adott kategória megszerzésének és megtartásának feltételeit.

Csak világos, objektív és kiszámítható követelmények alapján tudja eldönteni, milyen kategóriát célozzon meg, és ehhez milyen beruházásokat, fejlesztéseket vállaljon.

Ha egy követelmény valódi tartalma csak a helyszíni értékelés során derül ki, vagy nincs előre meghatározható mércéje, a szolgáltató nem tud felelős üzleti döntést hozni.

Az FMKE ezért az uniós követelményekre nem a minősítés akadályaként, hanem egy objektívebb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb minősítési rendszer garanciájaként tekint.

Az FMKE ezért az uniós jog követelményeire nem a minősítés akadályaként, hanem egy objektívebb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb minősítési rendszer garanciájaként tekint.